Harmadszorra rendezték meg a Fonóban az egyik legnagyobb gitáros emlékére a róla elnevezett Hendrix fesztivált. A rendezvény tavaly sold out volt, és a szervezők idén is ebben reménykedtek.

Elsőre én azt gondoltam, hogy egy közel Syma workshop szintű dolgot raknak elénk, kint a 47-es villamos vonalán, hiszen a Fonónak van pár nagy terme. Gondoltam, lesz gitárbemutató, korhűen guitar heroe bajnokság Hendrixre nyomva, ilyesmi… Ehhez képest inkább klubhangulat volt. Nem is inkább, hanem teljesen. Ami csak jó. Sőt, így jobb.

Így nem volt annyira feltűnő, hogy ki az igazán profi, technikás játékos, és ki az, aki majd még csak eztán lesz (ebből, mondjuk, egy tűnt csak fel.)

Elsőként egy fiatal trió mutatta meg magát, ami bátorságra utal, hiszen egy Hendrix-rajongó, kvázi koros gárdának azért rendesen van mérce. Nem is csoda, hogy ováció leginkább a hátsó sorok haveri köreiből került ki. Mondjuk, pontosak voltak (dob nélkül!), a gitáros jól pengette, a basszerosnak gyönyörű elektrobőgője volt. Az énekes volt a gyenge pont: mind a hangja, mind a szájharmonikája erőtlen volt. De a Jack Cannon Blues Bandre azért az első sör jól csúszott. A hangulatot megadták a feszes akusztikus rhytm and blueszal.

Ami ezután jött, az már sokkal inkább rockkoncert volt. Nem volt integrált hang, kiépített hangosítás, minden a színpadról jött egyenesen.

Széles nációspektrumot mondhatott magáénak a fesztivál. Szlovákiából jött a René Lacko Downtown Band, akik autentikus előadásban tolmácsolták a Hendrix-érzést. Nem véletlenül kerültek 1996-ban egy, a Hendrix-família által évente megrendezett eseményen a 2. helyre.

Aztán a svájci Electric Jimiland is említést érdemel. Keményen profik. Hangok a helyén. Tekerés pontosan. Biztos rázta az első ülő sor a fejét – egy kicsit.

De nekem mégis a legélvezetesebb Póka Egon és zenekara volt. Volt benne némi koszosság, amitől a sajátjai lettek a dalok. Adoptálták a sajátjaik közé. Tele érzéssel. Nem hiába az a 30 év színpad…

A zongoraművésznőt kihagytam sajnos, de így is teljes Hendrix-adagot kaptam. Jó volt látni, hogy fiatalok is jelen voltak, nem csak a Woodstockra emlékezők generációja adta a közönséget. Talán van jobb hely a Fonónál egy ilyen eseményre, de Hendrixnél jobb gitáros már nem lesz.

http://www.hendrixfesztival.hu/

Címkék:
 

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>