Utolsó napra került a legjobb magyar underground line-up. Szépen sorakoztak és magukkal vittek.

A Pál Utcai Fiúkról már mindent elmondtak: jót, rosszat egyaránt. Nekem mindig az egyik kedvenceim voltak, kicsit jobban, kicsit kevésbé, néha tudtam erről, néha nem. Erre a válasz most is megadatott: Lecsó nagyjából miden második dal szövegét elhibázta vagy elfelejtette, de mégsem haragudta, csak ugyanúgy mosolyogtam tovább. Földhöz közeli pályán állnak. Közvetlen mellettünk.

A 30Y-ról már évek óta azt írják, mondják, hogy ’épp most vannak a csúcson’. Akkor most mondjuk azt (mondom azt), hogy három év múlva lesznek, mert annyi lendület és még mindig egyre bővülő rajongótábor és slágerarzenál gyűlik hozzájuk, hogy megtippelhetetlen. Ha a csúcs 2014 lenne, akkor viszont én szóltam. A koncert sodró és megkapó volt egyszerre. Nincs két ugyanolyan 30Y koncert, mert mindig belenyúlnak valamibe, maguk és az emberek lelkén kívül. Most épp a Mentés máskéntet darabolták újra, hogy azt hittem eldobom az agyam. De mindent dalt úgy játszanak el koncertről-koncertre, mintha egyszerre lenne az első és az utolsó alkalom is. Ezért nagyon szeretjük őket, meg persze még nagyon sok másért is. Különben nem maradna a tömeg még akkor is a koncert után, mikor már teljesen egyértelmű hogy nem lesz több ráadás.

A Hiperkarmáig belenéztünk a Ting Tingsbe de azon túl, hogy a lányon, egy épphogy nadrág egy pontfelkaptam fehér ing és egy gitár volt – több pozitívum nem mondható el. A slágeriek azok slágerek, a több meg azért kell, hogy lehessen turnézni. Majd pár év múlva megint újrázzanak, de ne miden évben, ha lehet.

Na, akkor végre szólhat a Hiperkarma. Az év egyik legjobb híre volt, amikor meghallottam, hogy a Hiperkarma újra összeáll. Bérczesi Róbert újra formában, Frenk pedig előrébb áll és frontemberesedését kihasználva frontkodik. Kicsit féltem is, hogy erőtlen lesz, nem azért állnak össze, hogy zenéljenek, hanem megéljenek, de szerencsére tévedtem. Nagyon jó kedvű, slágeres koncertet adtak. Kicsit talán bizonytalanabb és kevésbé humoros, mint volt, de lehet az újrakezdés lendülete még nem érte el a csúcsot. Viszont a Dob+basszussal egyértelmű felszabadulással zártak tökéletes csúcspontként az összes fontos dalukat eljátszva és az újakba is betekintést engedve. Jó lesz az is.

Még egy kis Nouvelle Vague a végére finom búcsúként, mert minden hullám véget ér legyen az új, vagy akár régi.

Legközelebb csak jövőre Voltozunk újra…

 

Címkék:
 

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>