Ascher Tamás rendezésében, a Katona József Színház november 4-én mutatta be Georg Büchner Woyzeck című darabját, amelyet rendhagyó módon Tom Waits dalokkal tűzdeltek tele. A Hangzorro pedig azért a november 24-i előadást választotta, mert aznap Kiss Tibor (Quimby) és Frenk (Hiperkarma) vezették fel a színdarabot.

A Katona József Színház Mecénásainak és Támogatóinak rendezett exkluzív Frenk – Kiss Tibi beszélgetés apropója az volt, hogy mindkét zenész köztudottan hatalmas Tom Waits-rajongó. Hajdan, amikor még ismeretlenül rótták éjszaka a dunaújvárosi utcákat, gyakran énekelgették például a mester I’ll shoot the moon című dalát. Ez a rajongás Liviusra is átragadt, így amikor kezdetét vette a közös zenélgetés, többek között Tom Waits-feldolgozásokat is játszottak. Aztán ahogy sorra születtek a korai Quimby-számok, úgy szorultak ki a repertoárból mások szerzeményei, de beálláskor Kiss Tibi a mai napig előszeretettel játssza az örök kedvenc I’ll shoot the moon-t (tanúsíthatjuk). No és hát az első Quimby-albumokon is tagadhatatlan a Tom Waits-hatás.

Frenk és Kiss Tibi beszélgetéséből kiderült, hogy bárzenész korszaka után Tom Waits előszeretettel vett részt színházi projektekben (pl. The Black Rider – 1993), a színészkedés se idegen számára (legutóbb a Doktor Parnasszus és a képzelet birodalmában játszotta Lucifert, de Gary Oldman és Denzel Washington mellett is felbukkant az Eli könyve című filmben). Mindemellett Waits-re egyértelmű hatást gyakorolt Kurt Weill / Bertolt Brecht világának hangulata, ezért is volt adekvát, hogy ő zenésítse meg Woyzeck történetét, amely valós eseményen alapul: 1821-ben, Lipcsében, Johann Christian Woyzeck borbély több késszúrással megölte barátnőjét – a korabeli közvéleményt évekig lázban tartotta a latolgatás, vajon beszámítható-e Woyzeck.

A munka kezdetét Tom Waits kendőzetlen őszinteséggel így mesélte el: “Semmit nem tudtam a Woyzeck-ről. Kathleen (Kathleen Brennan, Waits felesége) valamivel többet tudott nálam, de én nem igazán ismertem sem a sztorit, sem az egészet. Úgy mesélték el nekem a történetet a rántottám fölött, egy bostoni kávézóban, pár éve”.

Aztán, hogy mi fogta meg a napokban (dec. 7.) a 62. születésnapját ünneplő zenész-színészt, azt a következőképpen foglalta össze: “A Woyzeck-ben minden együtt van, ami érdekes: őrület, gyerek, szenvedély, gyilkosság. Vad, szexi, izgalmas, megragadja a fantáziát, arra kényszerít, hogy töprengj azokon az embereken, akik benne szerepelnek, és ezáltal reflektálj a saját életedre. Úgyhogy szerintem minden benne van, amit egy történettől várni lehet, és érdekes lesz még ötszáz év múlva is.”

Frenk és Kiss Tibi a beszélgetés végén még rámutattak, hogy 2000-ben, a koppenhágai Betty Nansen Színházban volt Robert Wilson és Tom Waits saját Woyzeck-adaptációjának ősbemutatója, és hogy a darabban elhangzó dalok többsége Waits 2002-es Blood Money című albumára is felkerültek.

A beszélgetést követően Frenknek el kellett mennie, ezért Tibi egy rövid ámokfutást rendezett a Petőfi Sándor utcában, ahogy próbálta odaajándékozni valakinek a felszabadult tiszteletjegyet. Ez a probléma természetesen húsz percen belül megoldódott, az alig ismert Quimby zenekar frontemberének nem kellett egyedül végignéznie a Woyzecket, mindenesetre szórakoztató jelenet volt a nyomasztó atmoszférájú színdarab előtt.

fotó: Szilágyi Lenke

Maga az előadás akár kiváló is lehetett volna, a címszerepet játszó Keresztes Tamás teljesen hihetően őrült meg a színpadon, Jordán Adél is jól hozta a ribanckodó feleség szerepét, és Nagy Ervin is perfekt csábító volt. Kiemelnénk még Khell Zsolt díszleteit és Horváth Csaba tánckoreográfiáit, amelyek visszafogottságuk ellenére tökéletesen kihangsúlyozták a szürreális és egyben félelmetes történéseket, valamint a szereplők átütő, lemeztelenített ábrázolását. A Waits-számok nem magnóról szóltak, hanem az őket élőben játszó zenekar félig láthatatlanul, rácsok mögött bújt meg, énekelni pedig természetesen a színészek énekeltek. És itt volt az egyetlen bökkenő. Bár a zenekar tökéletesen adta elő a zenei betéteket, zavaró volt, hogy a magyar prózát angol nyelvű dalok szakították meg lépten-nyomon. A különös, látomásszerű szövegek sokkal jobban tudtak volna érvényesülni (bár kivetítőn azért olvasni lehetett a magyar fordítást), ha egy merész lépéssel a rendező lefordíttatja a dalokat magyarra. Földes László „Hobo” is le tudott fordítani Jim Morrison verseket / dalszövegeket (Blues Jim Morrisonnak – 2001), sőt Rolling Stones számokat is (Kövek az útról – 1997) élvezhető formában, ezért nem hiszem el, hogy ne tudta volna abszolválni ezt a feladatot valaki, aki kívülről-belülről ismeri Tom Waits munkásságát, tiszteli és átéli azt, netán még zenész és költő is. Nem nehéz kitalálni, hogy konkrétan Kiss Tibire gondolok, aki ott ült a nézők között a harmadik sorban. Ettől függetlenül a Woyzeck helye természetesen továbbra is a modern dráma élvonalában van.

Szereposztás: Woyzeck Keresztes Tamás
Marie Jordán Adél
Kapitány Bezerédi Zoltán
Doktor Fekete Ernő
Ezreddobos Nagy Ervin
Andres Kovács Lehel
Bolond/Kikiáltó Elek Ferenc
Asszony Kiss Eszter
Díszlet Khell Zsolt
Jelmez Szakács Györgyi
Fény Bányai Tamás
Mozgás Horváth Csaba
Zenei vezető Philipp György
Dramaturg Radnai Annamária
Asszisztens Tiwald György

Angol nyelvű szövegkönyv fordítása: Szálinger Balázs.

A feldolgozás Robert Wilson ötlete nyomán készült.
Zene és dalszövegek: Tom Waits, Kathleen Brennan
Az ősbemutató szövegváltozata Ann-Christin Rommen és Wolfgang Wiens munkája.
Georg Büchner Woyzeck című drámája nyomán, Thurzó Gábor fordításának felhasználásával.

http://www.katonajozsefszinhaz.hu/

Címkék:
 

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>