Grabanc hat zenésze 2006 óta tolja a sallangmentes, húzós grúvokon nyugvó, elektronikával savazott zenéjét. A szaxival és egy zseniális dorombossal kiteljesedett banda feszes, dögös lakossági trance-rockot játszik, elszállós mosolypogót váltva ki a közönségéből. A zenekar vezetőjével, Ihász Péterrel beszélgettünk.

A Grabanc névre elsőre egy olyan zenekarra asszociálnék, mint például a… Bohemian Betyars. Miért ezt a nevet választottátok és hogyan találtatok egymásra?

A névválasztásban semmi misztikum nem volt, leírtunk egy csomó nevet és a Grabanc lett a nyerő.  Sokan asszociálnak népzenére, amely nyomokban van is a zenénkben, de szerintünk inkább abban találó a név, hogy szeretjük a grabancánál fogva felrázni a nagyérdeműt. Hárman kezdtük a zenélést Tasi Csabival (bass), akivel korábban a szegedi Meztelen Ebédben zúztunk és Alberkovics Pepével (dobok), akivel egy szintén szegedi kapcsolaton keresztül ismerkedtünk meg. Így trióban nyomtuk kb. egy évig, majd lassan újabb arcok csatlakoztak hozzánk. A Grabancot erősíti még Gimesi Szabi dorombon, Reményi Laca szaxofonon és Turcsoki Peti számítógépen.

Olyan a zenétek, mintha a Star Trek-sorozat Hortobágyon forgatott elveszett epizódjának lenne a filmzenéje. Hogyan alakítottátok ki ezt a stílust?

A stíluson magán nem alakítottunk semmit, egyszerűen ez jön ki belőlünk. Nyilván sok zenei hatás ért minket az évek során, múltkor egy francia srác a Helmet-et vélte felfedezni a zenénkben, de sorolhatnám, hogy milyen egyéb előadókat hallanak bele a Grabancba. Mondjuk a filmzenét már sokan mondták előtted is. Nyilván ez annak a szintézise, amit a tagok egyenként hoztak magukkal, így van rockosabb hatás, elektronika, ambientes textúrák, miegymás. A stílusmeghatározást teljesen irrelevánsnak gondoljuk, szoktunk ugyan viccelődve kitalálni különböző skatulyákat pl. lakossági groove ‘n’ bass, vagy háztáji trance rock.  A hangsúly az élő koncerteken van, hogy ott minél több embernek elkapjuk a Grabancát.

A doromb nem csak szerves része a zenéteknek, hanem gyakorlatilag a szólógitár szerepét váltja ki. Ez volt a koncepció?

Eredetileg nem volt nagyobb a koncepció a dorombbal, minthogy érdekes hangszer, Szabi nagyon súlyosan tolja és jó arc is. Később kiderült, hogy ha beindul a srác zeneileg és látványban is elviszi a hátán a produkciót. Büszkék vagyunk rá, hogy velünk osztja a zenei súlyosságait, nem nagyon hallottam rockzenében ilyen dinamikus, izgalmas dorombost.

Nemrég még volt egy fuvolásotok is, vele mi történt?

Igen, Sági Kata is játszott velünk fuvolán, tetszett is amit csinált, néha a mai napig belehalljuk az ő részeit a számokba. Szóval zeneileg rendben volt a dolog, de habitusban kicsit távol volt attól a megőrülős hangulattól, amit szoktunk hozni a bulikon. Ő most is zenél egyébként és ez a lényeg.

Nincs énekesetek. Ez azt jelenti, hogy még nem találtatok olyat, aki megfelelne az elképzeléseteknek, vagy csak nem akarjátok, hogy a hallgatóság figyelmét elvonják a dalszövegek? Zene über alles?

A kezdetekben voltak voltak vokalista meghallgatások és egy darabig énekesünk is volt, de nem találtunk olyan embert, aki egyéniségben, karizmában, kiállásban beleillett volna a koncepcióba. Az énekes/frontember-kérdés pedig nagyon kényes, mivel onnantól kezdve, hogy van ilyen, kvázi ő képviseli a zenekart, nem lehet havonta váltogatni.  Neki mindig 150%-on kell teljesíteni, őt figyelik leginkább. Legyen profi, de laza is, exhibicionista, de jófej is. Nos ilyen ember kevés van. A másik megközelítés pedig, amit említettél, hogy a zene ének nélkül is zene. Sajnos kondícionálva vagyunk az énekes produkciókra, emiatt pl. a mi zenénket talán nehezebb eladni. Ennek ellenére a koncerteken hamar befogadják, amit csinálunk és énekes nélkül is gond nélkül bepörgetjük a közönséget.

Hogyan zajlik egy Grabanc-próba? Mennyi benne az improvizáció?

A próbákon az improvizáció gyakorlatilag mindig könnyedén lenyomja a  strukturált munkára való törekvéseinket. Ezt úgy kell érteni, hogy elhatározzuk, min fogunk dolgozni egy adott próbán, de előtte jammelünk egyet bemelegítésképpen. Ebből gyakran húszperces elszállások keletkeznek gyarapítva a terabájtnyi méretű próbatermi felvételeket, amelyeknek nagy része spontán improvizáció. Szerintem ez az igazi kincs, ez a Grabanc lényege. Improvizálunk, kísérletezünk, de elsősorban együtt zenélünk és ettől jól érezzük magunkat. Ezeket az ötleteket persze összefésüljük dalokká, amelyek majd a színpadról szólnak. De ha megvan a fíling, vagy elszakad a D húrom, akkor megvillantjuk a full improvizatív oldalunkat is a bulikon. Veszélyesebb, mint a betanult dalokat pengetni, de  ha már mienk a színpad, akkor úgy szántjuk fel, ahogy nekünk jól esik.

Manapság még egy mosópornak is van üzenete, mi a tiétek?

Valahol Lennon és a RATM  metszete, tehát „Let’s come together and take the power back!” De inkább az, hogy szakadj ki a mátrixból, gyere el Grabanc-koncertre és mi mindent megteszünk, hogy eszedbe se jusson mosóporokon, vagy üzeneteken gondolkozni.

Hét éve sasszézgattok az undergroundban, mit tekintetek az eddigi legnagyobb sikereteknek?

Nem az üzleti, kereskedelmi siker motivál minket, vagy a nézőszám, jóval inkább, hogy megérintsük, felrázzuk az embereket: felnőttet, gyereket, nagymamát. Ha viszont ki kellene emelnem egy helyet, ahol ezt nagyon jó csinálni, az az A38 lenne, ahol már négyszer játszottunk és ahol olyan profi körülmények és csapat segít ebben, amit máshol az országban nem tapasztaltunk. Itt főképp az emberi tényezőt emelném ki, a profizmus nem pénzkérdés. Úgy néz ki egyébként hogy ősszel újra lehetőségünk lesz fellépni a hajón.

Grabanc – Parádé @ A38 ship 2011.10.28.

Gondolom, van már egyfajta belelátásotok a magyar zenei világ működésébe… Kiábrándultság vagy elszántság?

A kiábrándultságon már rég túl vagyunk, a nyavajgásnak sok értelme nincs, magunkra számíthatunk és ez így van jól. Lehet hogy szembeszélben jobb is dolgozni, édesebb lesz a gyümölcs.

Hobbizenélés vagy áttörés?

Örömzenélés és áttörés, de nem minden áron. És itt megint a remek magyar zeneiparról beszélünk. Persze, hogy szeretnénk áttörni, pl. egy nagyobb fesztiválon főműsoridőben táncoltatni a fiatalokat, de lehetőleg nem letérdelve, szopóálarcban, autotune effekttel.

Külföld vagy belföld?

Mindkettő, a jövőben vidékre és külföldre fordítunk kiemelt figyelmet, de persze a főváros se marad Grabanc nélkül.

Pándi Balázs vagy ByeAlex?

A döntés egyszerű, Pándi Balázzsal már léptünk fel egy színpadon Egerben és ott egy hiteles, szenvedélyes zenészt láttunk, hallottunk. ByeAlexről tudnék szellemeseket mondani, de az kb. annyira lenne vagány, mint egy kiscicát rugdosni.

Belevágtatok egy közös projektbe más zenekarokkal, mesélnél róla?

Persze, megalakítottuk a No Label Hungary nevű együttes szövetséget a Tegnapután és a String Theory bandákkal. Célunk, hogy közös erővel felemeljük azokat a tehetséges és zeneileg profi együtteseket, akiket elnyom a mainstream média marketingzaja. A közösségi média erejét és a bandák szellemi, kapcsolati tőkéjét kihasználva próbáljuk ezt a falat áttörni. A mozgalom elindult: már négy No Label szervezésű bulin vagyunk túl, ahova külföldi bandákat is meghívtunk, egyre több zenekar szeretne csatlakozni, médiatámogatónk is lett, de sok még a munka. A koncertszervezés mellett közös hangzóanyag, fesztivál szerepel a tervek között ill. a közösség szélesítése mind az együttesek, mind a közönség vonalán.

Ha idén nyáron módotokban állna európai turnéra indulni egy másik magyar együttessel, kit választanátok? 

Sok haverbandát tudnék említeni, akikkel szívesen turnéznánk, de inkább mondok egy olyat, akiket nem ismerünk személyesen, de szívesen osztoznánk velük a színpadon vagy a backstage-ben: Tudósok.

Kiket tekintetetek hasonszőrű zenekarnak a hazai szcénából?

Nyilván a No Label-es együtteseket,  ezért is kötöttünk szövetséget. Zeneileg a régebbi Másfélt mondanám.

Mikorra várhatjuk az új albumot?

Őszre tervezzük az új EP-nk megjelenését.

Mi volt a legextrémebb színpadi élményetek?

Eléggé extázisban szoktunk lenni, így sok mindenre nem emlékszünk, de volt már repülő bugyi, Besenyő Pista bácsinak öltözött rajongó, ugrálástól ringó úszóház, ahol szikráztak az effektpedálok.

Mi lesz a következő nagy dobásotok?

Új számunk debütálása, címe: Boldogország.

 

A Grabancot legközelebb június 8-án Győrben és június 15-én a budapesti Dürer Kertben lehet majd grabancon ragadni!

Címkék:
 

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>