Az Irie Maffia a hetedik születésnapját ünnepelte az A38 hajón, előzenekarként pedig a kiváló Beat Dis lépett fel, felvonultatva az összes énekesnőjét és bemutatva az új másodgitárost. A jegyek már elővételben elfogytak.

Az A38-on mindig megfiatalodik az ember, pontosabban nem is a hajón, hanem előtte a rakparton. Sörözgetni és pálinkázgatni a Dunapart lépcsőin visszarepíti az embert a kilencvenes évekbe, még akkor is, ha a társaságunkban lévők között vannak, akik  már memóriazavarokkal küzdenek, és az italt sem merik keverni, mert már a másnaposságuk is két napig tart…

Kilenckor a fedélzetre már csak azokat engedték fel, akik előre megvették a jegyüket. Ennél több nem is kell annak érzékeltetésére, hogy hét év alatt mekkorára nőtte ki magát az Irie Maffia. Fél tízkor lépett színpadra a Beat Dis, akikről régóta tudjuk, hogy ha egy angolszász országban születtek volna, akkor már rég világsztárok lennének. A koncert egyik különlegessége az volt, hogy végre egyszer tökéletesen szóltak, hála a hajó príma hangtechnikájának. A másik különlegessége pedig az volt, hogy ezúttal mindhárom énekesnőjük fellépett, vagyis Alba Hyseni, Judie Jay és Natalie is hozzátették a magukét ezen az estén. Mindemellett pedig bemutatkozott a zenekar új másodgitárosa is, Staindl Gergő, aki mellesleg technikus az A38-on és Judie zenekarában is játszik. Az énekes, Csigó Tomi leginkább egy időzített bombára emlékeztetett a színpadon, és szokás szerint a tömegbe is lejött hergelni a közönséget. Ezúttal azonban nem került sor gázsilevonásra, ez a színpad elég nagy volt ahhoz, hogy dührohamai közben semmi se kerüljön az útjába, így csak a mikrofont kellett kicserélni egyszer, ami bagatell tétel a szokásos romboláshoz képest. Ehhez az is hozzájárulhatott, hogy a lányok számai melankolikusabbak a többinél, így nem feszült pattanásig az amúgy bombasztikus hangulat, mert ők mindig lazítottak egy kicsit a gyeplőn. A szettet szokás szerint a “Foul Play” zárta, amely az ősszel megjelenő új album beharangozójának is tekinthető: Beat Dis – Foul Play

Az Irie Maffia kezdésére már csurig megtelt a hajó gyomra, benne volt a levegőben pár bordarepedés, még szerencse, hogy az A38 legénysége meghúzta a határt. A cirka 800 összepréselődött tinédzsert nem volt nehéz hangulatba hozni, a Maffia hozta a szokásos formáját, ráadásul két szám erejéig az Akkezdet Phiai is becsatlakoztak az ünneplésbe. Számomra a csúcspont a Busa Pista-féle “Baszd fel a kéket” volt, amit legnagyobb meglepetésre pár éve az M1-en is láthattunk: Irie Maffia – Baszd fel a kéket!

Lehet, hogy mégis szólásszabadság van…? Ja és persze volt torta is!

Címkék:
 

Eddig egy hozzászólás

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>