Első hallgatásra kijelenthető, hogy a Red Hot Chili Peppers új albuma, az I’m With You egy könnyen befogadható poplemez, de mielőtt ezt bárki is kikérné magának, a miértek megértéséhez, a lecsapódó energiák forrásának beazonosításához először térképezzük fel a hátországot, a körülményeket, a szupermaratont, amit Sir Psycho Sexy és társai nagyjából egy szuszra futottak le 1999 és 2007 között.

A fonalat ott érdemes felvenni, hogy 1999-ben visszatért John Frusciante, és a Californication című, szinte tökéletes albummal olyan magasságokba emelkedett a Red Hot Chili Peppers, amilyenekről addig tudomásunk se volt. Ezt a bravúrt szinte hajszálra megismételték három évvel később a By the Way-jel. A 2006-os Stadium Arcadium duplaalbum azonban már jóval hígabbnak bizonyult. Ekkor már érezhetően csak a zenélés és turnézás kedvéért vonultak stúdióba, nem volt különösebb cél, ártalmatlanul szétfolyt az egész, mint egy folyó, amely a hegyekből leér a síkságra. A kérdés az volt, hogy ez a folyó merre veszi majd az irányt, eléri-e az óceánt, felpörög-e egy sziklás völgybe érve, vagy elnyeli a sivatag homokja?

Az 1999-ben elstartolt szupermaratont 2007-ig bírták szuflával, ezért szükségszerű volt egy hosszabb szünet, hogy rendezzék soraikat, lenyugodjanak és kitalálják, merre tovább. Így aztán nem csoda, hogy a síkságon öt éve csendben hömpölygő folyó egyszerűen csak elárasztotta Hollywoodot, és bokamagasságban körbefolyt minden házat, minden pálmafát és minden női lábikrát. Lássuk be, idősebbek lettek, lenyugodtak, és a mindennapjaik mellett a zenélés se ugyanarról szól már nekik, mint mondjuk az első hat album alatt, amikor hotelek tetejéről ugráltak medencékbe, amikor az elvonóról egyenesen a dílerhez vezetett az útjuk, vagy amikor minden nap más nő mellett ébredtek. Nincs is ezzel semmi baj, az ember változik, öregszik, egy másik életfázisba kerül, csak ezt nekünk is el kell fogadnunk. Az I’m With You már nem cápák közötti szörfölés az óceánban, hanem lubickolás a villánk fedett medencéjében.

Ne feledjük, hogy Anthony ekkorra már annyira kitisztult, hogy még vega is lett, ráadásul 2007-ben gyereke született, szóval valami ritka nyugis és kiegyensúlyozott élet jellemzi a frontembert. Flea beiratkozott a Dél-Kaliforniai Egyetemre zeneelméletet hallgatni, mintegy kitűzve a professzionális zenei tudatosság zászlaját, Frusciante pedig újra lelépett, ezúttal azért, hogy saját elborult szólóanyagaira koncentrálhasson, vagyis ráunt a Chilivel kéz a kézben járó örökös napsütésre.

Sokféleképpen aposztrofálták a Frusciante/Klinghoffer gitáros-cserét: újjászületés, vérfrissítés, kihívás, inspiráció-forrás. Ezek közül talán egyik se fedi a valóságot. Klinghoffer régi barát és már sokszor besegített az RHCP-nek, ezért van, hogy játéka és mozgása is hasonlít Frusciante-ére, és kétségtelenül profi zenész, de van egy nagy hibája: nem kísérletező, nem előremutató, és a zenekarhoz hasonlóan biztosra megy, kerül minden meghökkentő fordulatot. Egyértelműen hiányzik az albumról Frusciante kreativitása, ez tagadhatatlan. Hajdan, Dave Navarro elszipkázása a Jane’s Addictionből legalább egy bátor húzás volt, adott is egy különleges ízt az amúgy alulértékelt One Hot Minute-nek. Még ha el is fogadjuk, hogy a Chili kinőtte a kísérletezgetések korszakát, és biztosra mentek Klinghofferrel, az eredmény előre borítékolhatóan langyos lett. Az embernek nem az az első gondolata, hogy igen, erre a zenére akarok tengerparti orgiákat szervezni lángoló máglyák fényénél, hanem hogy az Adventures of Rain Dance Maggie jó lesz csengőhangnak a telefonomra. Ha inkább visszahívták volna Navarrót, mindenképpen izgalmasabb album született volna, és mindenki jól járt volna, ha esetleg a One Hot Minute univerzumát próbálják továbbtágítani. Nagy kár, hogy Mr. Know It All neve egy pillanatra se merült fel a tagokban – nyilván ennek is megvan a maga oka.

Red Hot Chili Peppers – The Adventures of Rain Dance Maggie

A zenekarhoz 2009-ben csatlakozó Klinghoffer olyan, mint egy megbízható babysitter, teszi a dolgát a háttérben, úgy, ahogy mondják neki, mindenki nyugodtan tud aludni mellette, és magától biztosan nem ráz fel senkit.

Félreértés ne essék, bár a gitár csak aláfestésként szerepel, zeneileg teljesen rendben van az I’m With You – csak hiányzik belőle a dög. Hiányzik belőle az a szikra, amelynek hatására meztelenül ugranál fejest a szomszéd több éve szárazon álló medencéjébe. A Californication Around the World-jének első tíz másodpercében több energia van, mint az egész I’m With You-ban. Persze nem is volt célja a zenekarnak, hogy cunami módjára verjen le minket a lábunkról, ezért, ha egy másik oldalról vizsgálom az új Red Hot albumot, és nem a korábbi életművük fényében ítélem meg, hanem a kortárs zenei szcéna világában keresem a helyét, akkor természetesen azt az élvonalban találom meg. Sőt, minél többet hallgatja az ember, annál jobban belemászik a fülébe, üdítően hat, és inkább ezt teszem be, mint egy No Doubt vagy Foo Fighters lemezt. Szép lassan láthatóvá válnak a finom fodrok a popos hullámok taraján, meglovagoljuk a zongorafutamokat az Even You Brutus?-ban, és látjuk Rick Rubin producert, ahogy füstölőt gyújtva hátradől egy luxus bőrkanapén. Az RHCP tagjai álmukból felébresztve is csuklóból kiráznak egy olyan albumot, amellyel lemossák zenész kollégáik görcsöléseit, de önmagukhoz képest ez mégis csak egy öregecskésre sikeredett lemez, amelyet bátran be lehet rakni az Arany Alkony öregek otthonában ebédhez. Jobban örültünk volna egy olyan albumnak, amelytől a halottak is életre kelnek, de azért több a semminél, és végül is már nem felüljárók alatt alszanak, nem csapják szét magukat naponta kétszer, hanem felelős szülőkké váltak, akik oxigénen és salátán élnek és minden tehertől mentesen, felszabadultan, biztonságos magasságból figyelik az angyalok városának fényeit. Ezt az állapotot zenésítették meg. Profi módon, őszintén. Ők most ilyenek, így éreznek, így élnek. De azért velünk vannak és ez jó érzés.

Címkék:
 

Eddig egy hozzászólás

  1. korne1 szerint:

    eléggé langyos album, túlságosan is…

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>